Akinek a miért is, vagy minek kérdésre már van válasza, annak marad a hogyan
.
Így volt ezzel az a gimnazista lány, aki a napokban járt nálam, és aki spanyolul tanulja a történelmet.
A tanárjuk a könyvben szereplő ábrákat dobta be a témazáróba, ezeket az ábrákat kellett szöveggel ellátniuk.
A lány csak azzal volt bajban, hogy mégis hogyan tanulja meg ezeket?
Ahogy lapozgattam a könyvet, az első percekben csak hümmögtem.
Egyrészt, mert ezalatt hálát adtam magamban a lehető legtöbb istenségnek, hogy a, nem vagyok gimnazista b, nem nekem kell ezt megtanulni.
Másrészt, nem akartam káromkodásokban kitörni, hogy mégis mi értelme van ezen szerszámok - kések, pattintott kövek neve - megtanulásának és rövidtávú memóriába tuszkolásának?
Nemcsak paleolit szerszámok voltak persze, a tananyag messzebbre ívelt ennél, de már eleve. Miért a részletek és miért nem az összefüggések, a „bigger picture”?
Miután az első pár percen valahogy áthümmögtem magam, próbáltam arra összpontosítani, mi a jó eget lehet tenni. Mit tennék én? Hogyan csinálnám? És lassacskán meg is jöttek a válaszok.
Szedjük szét a képeket, ábrákat.
Első körben memorizáljuk a formákat-hány doboz van egy sorban, egy oszlopban.
Ha megvannak a dobozok, rajzoljuk le őket, négy vízszintes, három-négy-három oszloponként (igen, én is csináltam vele, kíváncsi voltam magamra :D).
Akár nevet is lehet nekik adni, ha így könnyebb, csak legyen mihez kötni.
Ha pedig a formák, rubrikák a helyükön vannak, jöhet a tartalom.
Hány szó van a dobozokban? Ha pedig rajzok vannak (csinos szerszámok), azokból mennyi?
Ha pl. öt van egymás mellett, milyen a két legszélső és a milyen a középső? Így tovább...
Legnagyobb örömömre a harmadik, negyedik körre az ábrát sikerült teljesen memorizálnunk (nekem is!) feliratokkal, képekkel! Nagyjából 1-2 perc mindegyik kör, így egy ábra maximum 10 perc alatt kész.
És mivel a gimnazista lány örvendezett, én is örvendeztem. Nagyon :)
Főleg, mert sosem lehet tudni, mikor kell kérnem valahol, valakitől, spanyolul egy hosszú nyelű sarlót!